Műszaki adatok

Értelmezési kritériumok

Auslegungskriterien

Egy kompenzátor meghatározásánál a pontos működési paraméterek és keretfeltételek  szükségesek. A magas hőmérséketi tartomány például ahhoz vezet, hogy a kompnezátort szügségtelen szigetelőréteggel tervezik meg, ami megintcsak kedvezetőtlenül hat a tömítettségre a rögzítésnél.

A következő ismérvek befolyásolják a kompenzátor kiválasztását:

 

Közeg

A közeg, az üzemi hőmérséklettel, az üzemi nyomással összeköttetésben határozza meg a kompenzátor alapanyagának helyes megválasztását. Figyelni kell a követkző anyagjellemzőkre:

  • Nyers vagy tiszta gáz
  • Szilárd anyag tartalom (betárolás, szemcseméret)
  • Kémiai összetétel (savak, lúgok, oldószerek, sugárterhelés)
  • Füstgázok, szén, olaj vagy gáztüzelésű
  • Száraz vagy nedves közeg
  • Csatornamosás vagy tisztitás

Ha az áramlási sebesség nagyobb mint  30 m/s mi a vezetőlemezes alkalmazást ajánljuk azért, hogy a kompenzátor területén a turbolenciát elkerüljük. A gumi visszatérő rugalmassága okán elasztomer kompenzátor esetén a csekély szilárd anyag tartalmú közegnél és magasabb áramlási sebességnél a vezetőlemezről le kell mondani.

Attól függően, hogy a kompenzátor a csatorna vonalban hová kerül beépítésre mint például csőív után vagy vízszintes, függőleges vagy görbe szakaszban a közeg szilárd anyag tartalma határozza meg. A szilárd anyag mennyisége és a szemcseméretek befolyásolják az anyag kiválasztását. Por, korom, pernye vagy hasonló szilárd anyagok magas koncentráció esetén ajálatos vezetőlemez behelyezése.

 

Hőmérséklet

A megfelelő kompnezátor kiválasztásához  az üzemi hőmérséklet mellett meg kell határozni a lehetséges üzemzavar esetén bekövetkező legmagasabb hőmérsékletet; melyek a balg anyagának kiválasztásában játszanak szerepet. 

Ezen kívül meghatározó a közeg hőmérséklet, hiszen az alapja annak, hogy a kompenzátor a csatornaszinten kerülhet-e beépítésre vagy csatornaszög felett távol a túl forró közegtől kerül létesítésre. Magas környezeti hőmérséklet esetén például egy kazán közelségében telepített kompenzátoroknál.

Olvadási pont átlépésének veszélye fennállása esetén és 220°C-os közeghőmérsékletig ajánlatos a kompenzátorokat kívülről leszigetelni. Ellenkező esetben a páralecsapódás a csatorna korrózióját okozhatja vagy a kompenzátor rögzítésénél szivárgáshoz vezethet. Mivel a kondenzvíz egy utólagos vegyi igénybevételt jelent, ezért olvadáspont alá lépés, különösképpen az eljárással kapcsolatos oda- és visszaszállításnál vagy a létesítmény terheléses üzemnél kell részletezni. Az olvadáspont alá lépés befolyásolja az anyagszerkezet mellett a kompenzátor kiképzését.

 

Nyomás

A hőmérséklet mellett a nyomás is döntő az kompenzátor anyagszerkezetének és a kialakítása szempontjából. Magas nyomásra a karimás kompenzátort ajánljuk, mivel ezek rögzítésénél jobb tömítettséget lehet elérni.

Továbbá ellenőrizni, hogy utólagos konstrukciós intézkedéseket kell-e tenni, mint például túlnyomás vagy vákuumgyűrű behelyezése. Amikor nyomásingadozások vagy löketszerű nyomásváltozások várhatók, ezt a specifikációt is érdemes felülvizsgálni.

 

Elmozdulások

A szövetkompenzátorok típus szerint nagyobb axiális, laterális és anguláris elmozdulásokat is fel tudnak venni. Többnyire axiális és laterális elmozdulások kombinálva lépnek fel, fontos tudni, hogy melyik elmozdulás lép fel először a berendezés indításakor és lekapcsolasakor. 

A felveendő elmozdulások határozzák meg a építési módot és a figyelembeveendő kompnezátor építési hézagot. Körülményektől függően a nagy elmozdulásokat több kompenzátorra eloszthatók.